http://users1.ml.mindenkilapja.hu/users/melinda-aliz/uploads/logo.gif

Csíkszentmiklós egy nagyon szép falu ! a története:

Csíkszentmiklós, a gyímesi országút mentén , Csikszeredától északkeletre, 11 kilométer távolságra fekvő régi csíki település. Régi és erős egyházközség, amely komoly problémákkal kellett megküzdjön létesülése óta, és ennek következtében nem tudta megőrizni hagyományos arculatát, életmódját .

Csíkszentmiklós valamikor a XII. század végén, a XIII. század elején alakulhatott. Ezt bizonyítja az 1332-1333-as pápai tized-jegyzék, amelyben már adózó településként szerepel.

Szentmiklósnak leányegyháza volt Borzsova és Szépvíz, habár mindkét település nagyobb lélekszámmal rendelkezett. Az 1567-es összeírásban ? Zent Mijklos? néven 22 kapuval van bejegyezve, míg Borzsova 28 kapuval és Szépvíz 53 kapuval szerepelt. 1614-ben viszont a Bethlen-lustrában már 71 családfő neve szerepel, tehát a lélekszám már meghaladta Borzsova lakosságának a számát, ahol 50 család volt bejegyezve . Szentmiklós fejlődését ettől az időszaktól kezdve több tényező is magyarázza. A településnek már korábban is nagy szerepe volt a Tatros-völgyi Moldvából jövő út felvigyázására. A források szerint a Fő út mindíg a mainak a helyén vezetett és összekötötte a falut a szomszédos Szépvíz településsel, amely fejlettebb piaccal, kereskedelemmel és iparral rendelkezett .

Habár az 1694-es tatárbetörés Csíkszentmiklóst is érintette , jelentős károkat okozva , a faluban nem állt meg az élet, a leégetett templomot ujjáépítették , a tornyot megjavították. Területe azonban nem növekedett, nem nyiltak új utcák, csak néhány új ház épült , amely jol beleillett a faluképbe.

A száraz dombon lévő templom, a plébánia épülete és a Fő út mellett elhelyezkedő kultúrház számít a falu központjának. Ezek köré csoportosul a három településrész vagy tizes: Alszeg, Középszeg és Felszeg.

A lőréses fallal kerített templom és a harangtorony Szentmiklós nevezetességének számít, ugyanúgy a templom régi harangja és a szentmiklósi róvásírás emlék, melynek eredete még homályos.

Csíkszentmiklós azon ritka csíki települések közé tartozik, ahol az 1992-es népszámlálás adatai szeint még nem mutatkozik a lakosság nagy mértékű elöregedése, az 1120 lélekszámból 247

15 év alatti, 674 fő átlagéletkora15 és 59 év, az időskoruak aránya 19,4 %. (András Zsófia ? Csíkszentmiklós társadalomtörténeti arculata, 2005)

Judit Legendája

1694 ? es évben a tatárok ujból betörtek Csíkba, feldúlták a fel-csíki falvakat, a lakosság egy részét elhurcolták. Az 1694.évi tatárbetörésekkel kapcsolatban több legenda is fennmaradt.egyik közülük épp falunkhoz kötődik.

 

Ez évi tatárinvázió idején tűnt fel hősiességével egy neme lófő lánya, Kósa Judit. Ő karddal a kezében küzdött saját magát és szüleit védelmezve. Miután 9 tatárt megölt, a tatárok levágták jobb kezét, bal kezébe vette a kardot és így védekezett. Miután bal kezét is elveszítette, hóna alá fogott karddal rohant az ellenségnek és harcolt, amíg a túlerőben lévő tatárok csapásaitól holtan rogyott össze. Hősies küzdelme örök példakép marad népünk számára.

Csíkszentmiklós temploma :

http://users1.ml.mindenkilapja.hu/users/melinda-aliz/uploads/csszmik001.jpg

 

 
 

 

 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

A falu egyházközségéről az első hiteles írásos emlékünk a pápai tizedjegyzék, amelynek eredetét a pápai levéltárban őrzik. Ez a dokumentum 1333-ból egy Stephanus papot említ, aki Szent Miklós egyházközség papjaként 3 banálist fizet. 1335-ben ugyanez a pap már 1 garassal szerepel.

Falunk román stílusú templomából semmilyen tárgyi emléket nem ismerünk, de valószínű, hogy egy régészeti ásatás felszínre hozhatná azokat.

A középkorban, sőt az újkorban is, egészen a 19.század végéig a szentmiklósi templom három falú közös temploma: Szentmiklósé, Borzsováé és Csíkszépvizé. Ez a három falú alkotta a Szent Miklós egyházmegyét, következésképpen mind a három falú hozzájárult az építkezésekhez.

A 15.század a nagy építkezések korszaka. Templomunkat feltehetően a 15.század végén építik át gótikus stílusban, amelyet 1777-ben bontanak le, de a tornya megmaradt, amely ma egyike a legnagyobb és legszebb csíki gótikus tornyoknak.

1626-ig nincs adat építkezésre, ekkor Ferenczi György gyergyószentmiklósi plébános feljegyzése szerint, javítják a templomot. Több szerző is említ egy szélvitorlát, amelyen az 1630-as évszám olvasható. Ebben a korszakban keletkezett az általunk ismert legrégibb csíkszentmiklósi falutörvény, amely egy 1740-es átírásban maradt fenn: ? Lévén ezen megyének még in Anno 1627 Die 10Xber ollyan végezése: Valaki megye havasi iránt törvénykezik a megye székiből ki ne mehessen a Székre minekelőtte a 12 forintot le nem teszi.?

A templomot körülvevő lőréses várfal és bástyák keletkezésének idejéről nem tudunk biztosat. A jelenlegi várfalon nem fedezhető fel semmi olyan jel, ami középkori eredetére utalna. Valószínű, hogy a 17.század második felének katasztrofális következményekkel járó tatárbetörései késztették a falu lakóit, hogy várfallal és bástyákkal erősítsék meg a templomot. A falu vártemploma az egyik legerősebb volt csíkban.

Az egyik legpusztítóbb tatárinvázió 1661-ben következett be. 1694 február 13.-án újból betörtek a tatárok Csíkba, feldúlták a fel-csíki falvakat, a lakosság egy részét elhurcolták. Február 15.-én újabb tatárbetörés említhető Csíkba, ezúttal még 10 falut dúltak fel. Az 1694.évi tatárbetörésekkel kapcsolatban több legenda is fennmaradt.

A 17.század vége, akárcsak a következő század eleje tartogatott még csapásokat, de ez a kór nem csak pusztítást hozott.

1689-ben önteti Kari Péter plébános, Boltosch István brassói harangöntővel azt a harangot, amely még a 20.század elején is szolgálja a községet. Ez a harang 1992-ben megrepedt, de értékes műemlékként őrizzük, templomunk déli bejáratánál. A templom egyik nevezetessége az 1220 kg-os nagyharang, amely egész Csíknak legnagyobb harangja.

1 724-ben a torony javítására kerül sor . A toronybeli felirat szerint az építő homoródszentmártoni Bíró Sándor volt: EN HOMOROD/ SZMARTONI BI/ROSANDOR/MADARASON LAKTO/MBA VOLTAM/ENNEK AZ TOR/ONNAK FUNDATORA ES/EPITOMESTERE/1724 (Én homoródszentmártoni Bíró Sándor, Madarason laktomba(n) voltam ennek a toronynak fundátora és építő mestere).

A templom nagyszabású újjáépítésére 1777-1784 között kerül sor. Az újjáépítés munkálatainak befejezésére utal a templom déli bejárata fölött levő 17484-es évszám. Templomunk nagyjából ekkor nyeri el a mai formáját, a későbbiekben csak kisebb változások történnek.

Nagy valószínűség szerint a templom kórusdeszkáján volt, az az 1501-ben készült rovásírásos emlék, amelynek 1749-ben származó másolata a templom déli bejárat falán levő deszkatáblán látható.

A templom barokk főoltára csak 1797-ben készül el. A régi oltár, amely feltehetően a 17. és 18. század fordulójáról való volt, csak egy oltárkép és egy predella utal.

Az egyházmegye 1804.évi kiadásairól készített kimutatás érdekes adatokat tartalmaz az egyház gazdasági életére vonatkozóan. A megye bevételei Cziko József főmegyebíró számadása szerint 1021,48 magyar forintot tettek ki az 1804.évre. Ugyancsak az egyházmegye számadásaiból tudjuk meg, hogy 1825-ben jelentős javításokra került sor.

A plébánia régi épületének homlokzatán olvasható felirat szerint azt a ?nemegy megye építtette? 1847-ben. Valószínűnek látszik, hogy ekkor csak javították és bővítették az épületet, mert az északi része régebbinek tűnik. A parokia új szárnyát a századforduló táján építették. A templom belső terét egységes barokk architektura jellemzi. A pilaszterek, hevederívek, stukkok és terülőminták gazdag, fantáziadús alkalmazása teszi változatossá a falfelületeket.

A templom orgonáját a temesvári Wegenstein cég készítette 1924-ben. A viszonylag új keletkezésű hangszer szerencsésen illeszkedik a barokk építészeti környezetbe.

A boltozat indításánál falfestmények illetve vászonra festet falképek díszítik a belső falakat. Ezek a festmények nem egykorúak a barokk templommal , Bulhardt János brassói festő készítette őket 1900-ban. A festmények evangélistákat, Dávid királyt hárfával, valamint a templom védőszentje, Szent Miklós életéből vett jeleneteket ábrázolnak.

A főoltár 18.század végén, 1797-ben készült el. Középső szobor fülkéjében Mária szobra áll a gyermek Jézussal, Péter és Pál apostol fogja közre őket, a párkány fölött az oltárkorona bordái között Szent Miklós szobra látható, felhőkön ülő angyalkákkal közrefogva.

A templom ma is működő toronyórája 18.század végén, 19. század elején készült, erre lehet következtetni az 1821-es évi vizitációs jegyzőkönyv költségek fejezetének 21.számú beírásából. ? A torony Ablakain felyül az Ora Circulussainak ki festéséért 30 Pfl, 3kc fizettek.?

Ha az óra számlapját 1821-ben festették újra, az előző festés feltehetően ezt az évet megelőző javítási munkálatok éveivel esik egybe, ez pedig az 1777-1784 közötti időszak.

Az óra ma is ?jár?, egyike a székelyföld matuzsálem toronyóráinak, amely dacolva korával, fiatalosan szolgálja egyházközségét.

Az egyházközség védőszentje, mint neve is mutatja, Szent Miklós püspök. A búcsú ünnepe december 6.-a, illetve az utána következő vasárnap.

 A falu múzeuma

A csíkszentmiklósi plébániahivatal egyik termében 2006 ? os év elejétől falumúzeum működik. Az értékes tárgyak összegyűjtését Lakatos István kezdeményezte és Gergely Géza, helyi esperes ? plébános is segítette. A gyűjtésbe a falu lakói is részt vettek és segítettek a terem berendezésében is.


A heteken, hónapokon át tartó ?gyűjtögetés? eredménye, a nagyszüleinktől kapott, esetenként több évszázados régi tárgyak kiálítása a falumúzeumban. Ma már láthatunk a múzeumban 1827-ből és 1832-ből fennmaradt tulipános ládákat, járomot, favillát, bevető lapátot, krumpli törőt, kisebb és nagyobb méretű teknőket, ugyancsak méretben, illetve színben különböző utazó ládákat, zekéket, székely szoknyákat és székely harisnyákat, csizmákat, több fonót, kasztent és még sok kisebb-nagyobb kancsót. Ezenkívül az I. világháborúból kitüntetett huszár ? Orbán Balázs ? portréja is a múzeum alkotó eleme

Múzeumi képek :

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

 

Oldalmenü
Diavetítő
Naptár
Szavazás
Szereted Lolát és Avrilt?
Igen!! a kedvenc énekesnőim!
Nagyon szeretem !
Szeretem de nem a kedvenceim!
Nagyon jók a számik!
Nem szeretem!